Színes rokolyák, hosszú parókák,
díszes termek, fennkölt versek,
elsöprő szerelmek, de legalább egyetlenek!
A nagy múzsák valahogy ilyenek..
Vagy nem? Vagy nem!
A legeslegszebb nem ilyen!
Ő csak volt, csak élt, csak csendben remélt.
Csupán része volt az egésznek, s így a pici részből egy egész lett.
Csöndes életében nem volt hiba,
hiába volt az egész élete egy hiba had.
Nem is tudta, hogy múzsa volt,
s mégis mindenek között a legnagyobb volt!